2014.05.01-től lép hatályba az új földtörvény!
A 2013.évi CXXII. törvény szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma továbbra is fennmarad. Fontos tudni, hogy 2014.05.01 . napjától egy hektár vagy annál kevesebb földet uniós állampolgárok is szerezhetnek, mint pl. a volt zártkerti ingatlanok – engedéllyel. Az 1 hektár vagy az alatti föld szerzése magyar és uniós állampolgár esetében csak akkor valósulhat meg, ha senki nem élt az elővásárlási jogával és a szerzést a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyta. Az 1 hektár földszerzés személyenként értendő, így nem kell összeszámítani a közeli hozzátartozóéval. Fontos tudni, hogy a földet szerző birtokában -tehát tulajdonában /használatában - levő terület nagysága nem haladhatja meg az 1 hektárt. Osztatlan közös tulajdonnál pedig az 1 hektár terület arányosítással számolandó, azaz az 1 hektárnyi területnek megfelelő tulajdoni hányad szerezhető meg maximum.
Legfontosabb szabály , hogy egy hektárnál több földet csak földművesek szerezhetnek!
Földműves a törvény szerint :
Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki az 504/2013.( XII.29.) Kormányrendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
a) mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan Magyarországon folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy az árbevétel azért maradt el, mert a megvalósult mező- vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
b) a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi;.
A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra.
Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználati díj-tartozása. A tulajdonszerzési jogosultság további feltétele, hogy a szerző féllel szemben a szerzést megelőző 5 éven belül nem állapították meg, hogy a szerzési korlátozások megkerülésére irányuló jogügyletet kötött.
Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja - legalább három éve - maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van.
Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.
A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig - a termelőszervezetekhez hasonlóan - legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont 1800 hektár földet birtokolhatnak.
A 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén.
A 474/2013.(XII.12) Kormányrendelet tisztázza az elővásárlásra jogosultak sorrendjét.
1.Az állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében. Az államot megillető elővásárlási jogot a földalapkezelő szerv gyakorolja.
2.Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostárs.
3.A földet használó olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül, aki helyben lakónak minősül, vagy akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. Földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki legalább 3 éve használja a földet.
4. A szántó, rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása. Ugyanezen a helyen áll rangsorban a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az a földműves, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredet megjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása, vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.
5.Az olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül.
6..Az olyan földműves, aki helyben lakónak minősül.
7.Az olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
A 2-7. pontbanmeghatározott jogosulti csoportokon belül az elővásárlásra jogosultak sorrendje:
-
a családi gazdálkodó, illetve a gazdálkodó család tagja,
-
fiatal földműves,
-
pályakezdő gazdálkodó
Aki termőföldet használ, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetve haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetve a haszonélvezőnek is alá kell írnia. Zártkert esetében a bejelentési kötelezettség csak azt terheli, aki a haszonélvezeti jogánál fogva, vagy a tulajdonossal, illetve a haszonélvezővel való megállapodás alapján használja a zártkertet. A földhasználó a bejelentéssel egyidejűleg köteles nyilatkozni arról, hogy termőföld használata a törvényben meghatározott korlátozásokat nem sérti. A földhasználó az adataiban, valamint a használatban bekövetkezett a változásokat (ideértve a használat megszűnését is) 30 napon belül köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni.
A bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese. A bírság kiszabásával egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság - határidő megjelölésével - a bejelentés pótlására szólítja fel a mulasztó földhasználót. A határozatban előírt határidő elmulasztása esetén - újabb határidő megjelölésével - a bírságot ismételten ki kell szabni.
Fontos tudni, hogy a hatóság is felülbírálhatja a földbizottság állásfoglalását is, ha úgy látja, hogy az eredeti vevő vagy az elővásárlásra jogosult "felhalmozási céllal" szerezne tulajdonjogot. A haszonbérleti szerződések engedélyezésénél lényegében ugyanezen szempontok alapján mérlegel a hatóság.
A jövőben a termőföld − korlátozott időtartamra − jelzálogfedezetként is szolgálhat.
Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult vevő közül a szakigazgatási szerv jelöli ki a nyertest. Amennyiben a szakigazgatási szerv megtagadja az árverési vevő javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, vagy az árverés sikertelen, a föld az állam tulajdonába, a földalapba kerül. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) a döntést követő 30 napon belül köteles megfizetni a végrehajtónak, felszámolónak a földrészlet becsértékét.
A tulajdonszerzésből kizárható az a magánszemély, akivel szemben az ügyletet megelőző 5 évben a szerzési korlátok kijátszását célzó jogügylet megkötését állapították meg. Nem szerezhet földhasználati jogosultságot offshore cég, illetve nyilvánosan működő részvénytársaság.